25. alkalom: Nagypéntek (Lk 22-23. részek)

Aranymondásunk:


"Isten Fia szeretett engem és önmagát adta értem." Galata 2,20.


A történet a Bibliában:


26 Amikor elvezették õt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezõrõl jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után. 27 A népnek és az asszonyoknak nagy sokasága követte õt, akik jajgattak, és siratták õt. 28 Jézus pedig feléjük fordulva ezt mondta nekik: „Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok...”


32 Két gonosztevõt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki õket. 33 Amikor arra a helyre értek, amelyet Koponya-helynek hívtak, keresztre feszítették õt, és a gonosztevõket: az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felõl. ) 34 Jézus pedig így könyörgött: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” Azután sorsvetéssel osztozkodtak ruháin. 35 A nép ott állt és nézte. A fõemberek pedig velük együtt így csúfolódtak: „Másokat megmentett, mentse meg magát, ha õ az Isten választott Krisztusa!” 36 Kigúnyolták a katonák is, odamentek hozzá, ecetet vittek neki,  37 és így szóltak: „Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat!” 38Felírás is volt a feje fölött görög, latin és héber betûkkel írva: EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA. 39 A megfeszített gonosztevõk közül az egyik így káromolta õt: „Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is.” 40 De a másik megrótta, ezt mondva neki: „Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! 41 Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de õ semmi rosszat sem követett el.” 42 Majd így szólt: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.” 43 Erre õ így felelt neki: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.”
44 Tizenkét órától egészen három óráig sötétség lett az egész földön. 45 A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt.  46 Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!” És ezt mondva meghalt.  47 Amikor a százados látta, ami történt, dicsõítette Istent, és így szólt: „Ez az ember valóban igaz volt.” 48 És az egész sokaság, amely erre a látványra verõdött össze, amikor látta a történteket, mellét verve hazatért. 49 Jézus ismerõsei pedig mindnyájan és az õt Galileától fogva követõ asszonyok távolabb állva szemlélték mindezt.


Kereszt hajtogatás: