2010. február 11., csütörtök

19. alkalom: A ravasz gibeoniták (Józs 9.)

Az aranymondás:


"Ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata." Ef 5,17


A mai történet a Bibliában:


3 De meghallották Gibeón lakói, hogy mit tett Józsué Jerikóval és Aj városával, 4 ezért õk cselhez folyamodtak. Elindultak, és így szerelték föl magukat: elnyûtt zsákokat szereztek szamaraikra, meg elnyûtt, megrepedezett és összekötözött borostömlõket, 5 a lábukra elnyûtt és foltozott sarukat, magukra pedig elnyûtt ruhát. Útravaló kenyerük is mind száraz és csupa morzsa volt. 6 Így mentek Józsuéhoz a táborba, Gilgálba, és ezt mondták neki meg az izráelieknek: Messze földrõl jöttünk. Kössetek most szövetséget velünk! 7 Az izráeliek azonban ezt mondták a hivvieknek: Hátha köztünk laktok; hogyan köthetnénk akkor veletek szövetséget? 8 Azok ezt mondták Józsuénak: Szolgáid vagyunk. Józsué azonban megkérdezte: Kik vagytok, és honnan jöttök? 9 Azok ezt felelték neki: Igen messze földrõl jöttek szolgáid, Istenednek, az ÚRnak nevéért, mert hallottuk hírét és mindazt, amit Egyiptomban vitt véghez. 
10 Meg mindazt, amit az emóriak két királyával tett a Jordánon túl: Szíhónnal, Hesbón királyával és Óggal, Básán királyával Astárótban.  11 Ezért véneink és országunk lakói ezt mondták nekünk: Vegyetek magatokhoz útravalót, menjetek eléjük, és mondjátok nekik: Szolgáitok vagyunk, kössetek hát szövetséget velünk! 12 Itt a kenyerünk: még meleg volt, amikor otthonunkban elláttuk magunkat vele, és elindultunk, hogy hozzátok jöjjünk, most meg már száraz és csupa morzsa lett. 13 Ezek a borostömlõk is újak voltak, amikor megtöltöttük, most pedig repedezettek. A ruhánk és a sarunk is elnyûtt a nagyon hosszú úton. 14 Akkor kezükbe vették az emberek azoknak az útravalóját, de az ÚR akaratát nem kérdezték meg.  15 Józsué ráállt a békére, és szövetséget kötött velük, azzal az ígérettel, hogy életben hagyja õket. A népközösség vezetõi pedig megesküdtek erre.
16 Három nappal azután, hogy szövetséget kötöttek velük, meghallották, hogy a közelbõl valók, sõt közöttük laknak. 17 Fölkerekedtek tehát Izráel fiai, és harmadnapra elérkeztek azoknak városaihoz. Ezek voltak a városaik: Gibeón, Kefírá, Beérót és Kirjat-Jeárim. 18 De nem koncolták fel õket Izráel fiai, mert a közösség vezetõi megesküdtek nekik az ÚRra, Izráel Istenére. Emiatt zúgolódott az egész közösség a vezetõk ellen. 19 De a vezetõk mind azt mondták az egész közösségnek: Megesküdtünk nekik az ÚRra, Izráel Istenére. Nem bánthatjuk õket. 20 Azt csináljuk velük, hogy életben hagyjuk õket, és akkor nem ér bennünket az ÚR haragja az eskü miatt, amivel megesküdtünk nekik. 21 Azt mondták a vezetõk, hogy életben maradhatnak, de legyenek az egész közösség favágói és vízhordói. Így határoztak róluk a vezetõk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése